7. hírlevél
1. Borvidék Félmaraton
2010. május 2. Szekszárd
Fuss! Fröccsözz! Frissülj fel!
Korábbi hírleveleinkben már nagyon sokan – sportolók, közéleti személyiségek és persze borászok – vallottak a sporttal és a borral való kapcsolatukról. Ma elsőként Baky Pétert faggatjuk, majd Dr. Schranz Róberttel beszélgetünk, aki már túl van jó néhány lefutott kilométeren…
Baky Péter, festőművész 1977-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán. 1980-86 között elsősorban alkalmazott grafikusként dolgozott, 1986-92 között a szekszárdi Illyés Gyula Tanárképző Főiskolán tanított. Jelenleg a szekszárdi Művészetek Háza életét igazgatja. 1979 óta kiállító művész. Tagja a Magyar Képzőművészek Szövetségének, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Grafikusművészek Szövetségének, a Magyar Festők Társaságának és a Magyar Vízfestők Társaságának. Részt vett a szekszárdi II.világháborús emlékmű tervezésében és kivitelezésében, tervei alapján készült a szekszárdi Borkút.
Ez utóbbi alkotás már sejtető… De először sporttal kapcsolatos múltjáról „vallatjuk” városunk neves és elismert művészét.
A focival és a vízipólóval szoros volt a kapcsolatom – mondja mosolyogva Baky Péter – nyolc éve Szekszárdon még kispályás labdarúgó csapatban kergettem a labdát, de azt tudomásul kellett vennem, hogy egy idő után a sérülések lassabban gyógyulnak. S bár hiányzik az aktív és rendszeres mozgás mára csupán az úszás maradt, amiben viszont nagy örömömet lelem.
A bor? – igazándiból az 1985-86-os évek alatt ismertem és szerettem meg. Ekkor jöttem Szekszárdra. Még jól emlékszem az első pohár vörös bor ízére… A Rappai féle bort Zombán ittam. Jórészt kadarka volt, a halászléval együtt maradandó élményt adott számomra.
- A bor és a művészet párosítható-e – tettük fel a kérdést, melynél a választ sejtettük.
Minden körülmények között párosítható a bor és a művészet. Ha nekiállok alkotni, mindig odakészítek magam mellé egy pohár testes, vörösbort. Mert jól esik. S mert megmozgatja az embert. Aztán ha alábbhagy az ihlet, akkor odateszek még egyet, meg még egyet – mosolyog beszélgetőpartnerünk – és valóban tovább lendít …
Tulajdonképpen magának a „Hosszúlépésnek” nincs is párja, véleményem szerint ez a legüdítőbb üdítő. A világ legtisztább itala, egy komoly sportteljesítmény után lazít és pihentet, de egy nyári kertimunka után sem utolsó szomjoltó. Vagy ott van a „Házmester” (1 dl bor és 4 dl szóda).
Sportolt, szereti a bort – vagyis ott a helye május 2-án az I. Borvidék Félmaratonon!
- Úgy gondolom ott is leszek. Csak egy kicsit korábban indulok el bebarangolni a szekszárdi borvidéket, hiszen én a távot sétálva kívánom megtenni és persze szeretnék időbe „célba érni”. Maga az ötlet valami fantasztikus…
A festőművész tehát indul, még ha nem is futó hanem túracipőben. De Dr. Schranz Róbert úgy gondolja, ő a futók táborát erősíti…
A Szekszárd Kadarka Futó Egyesület alapító tagja vagyok – kezdi Dr. Schranz Róbert, háziorvos, akivel rendelőjében találkoztunk. – annak idején egy jó barátom Báter Károly fertőzött meg a futással. 2005 óta számos hosszú távú utcai versenyen indultam már. Tavaly egy szekszárdi delegációval starthoz álltunk a Párizsi Maratonon. Felejthetetlen volt az élmény.
- A sportot szakmája után is javasolja a lakosságnak, de mi a helyzet a borral?
A bor nincs ellentétben a futással – neveti el magát Schranz Róbert – mértékletesen, napi 2-3 decit fogyasztva egészségesnek mondhatjuk. Írások szerint a hosszabb élet titka is a vörösbor. Persze a minőségi és a megfelelő mennyiség. Mert bizony hamar át lehet esni a ló túlsó oldalára. Én például kedvelem a Merlot és a Bikavér fajtát… De visszatérve a sportra, sajnos még mindig csupán a lakosság harmada mozog rendszeresen. Bízom benne, hogy a Borvidék Félmaraton a maga egyediségével sokakat vonzz majd Szekszárdra és futva ismerkednek e gyönyörű dombvidékkel…
Ma már szó volt Szekszárd egyik látnivalójáról a Borkútról…
A Borkút, a Régi Vármegyeháza udvarában található. Ez az ország egyetlen borkútja, amelyből a borbarátok jeles napokon vörösbort és fehérbort kóstolhatnak. A Borkút a Szekszárdi Borút állomása. A Borkút felállításának éve 1994., a különlegesen pajzán, bronzalkotás Szatmári Juhos László és Baky Péter alkotása. Egy boroshordón ollós-lovaglós pózban és hiányos öltözékben üldögél Dionüszosz és vele szemben hölgytársa, akit a férfi lelkesen borlopóból borral kínál.
E heti hírlevelünkből is kitűnik sportolni és mértékletesen borozni egészséges!
Üdvözlettel:
Az 1. Borvidék Félmaraton támogatói és szervezői


